Egy hónapja írt Ivan, hogy a a belga Shinbukan nyílt MSR iaido szemináriumot szervez, amit Dominique Losson sensei fog tartani, aki a belga Shinbukan vezetőjének a tanára. Természetesen a világ végén (oda-vissza minimum 5 óra tömegközlekedéssel, a távolság meg maximum ötven km). Szerencsémre Ivan értem jött Ginny-vel, aki egy autócsoda (bocs, nem értek az autókhoz, fekete, halk és csudakényelmes).
A klassz párizsi közlekedés miatt sensei és csapata késett, addig mi kiragasztottunk a szükséges nyilakat és beszélgettünk. A belga Shinbukan tagjai kedvesen őrült népek, az újabb kezdőik meg tökéletesen illeszkednek a csapathoz. Még Luciano, Furuichi sensei tanítványa, is beesett egy-két iaidokával (a keveredés ugyan nem gyakori, de mivel Furuichi sensei személyisége olyan amilyen, nem is annyira ritka). Összesen tizennégyen voltunk.
Mivel a belga Shinbukan időközben begyűjtött néhány franciául nem tudó kezdőt, Valérie és Tom fordítottak - gyakran korrigálva egymást. Úgy viszonyulnak a tolmácsoláshoz mint én, ergo a két szöveg, bár a lényeget átadta, gyakran eltért annyira, hogy új dolgokat lehessen megtanulni a holland verzióból.
Mivel a szintbeli különbség igen nagy volt a terem két része között, Dominique sensei mindent részletesen elmagyarázott - az alapokat, hogy a kezdők megtanulják a formát és a részleteket, hogy a magasabb fokoztúak is tanuljanak újat. És persze lehetett kérdezni, ami rendszerint részletes demonstrációkkal tarkított válaszokat eredményezett. Meg rengeteg kaewazát és mi honnan jönt. Következésképpen a hatórás edzés végére, bár kétszáz katánál nem csináltunk többet, alig álltam a lábamon.
Tartalmilag eljutottunk a shoden széria végére és utána még néhány okuden tachiwazára is volt idő.
