Ken to wa kokoro nari

Ken to wa kokoro nari.

Koroko tadashi kereba sono ken tadashi.

Kokoro tadashi karazareba sono ken mo mata tadashi karazu.

Ken wo manaban to suru mono wa subekaraku sono kokoro wo manabe

This is of course the well known saying by renowned late Edo-era Jikishinkage-ryu kenshi Shimada Toranosuke (1814-52). It translates as:

The sword is the mind.

When the mind is right, the sword it right.

When the mind is not right, the sword is also not right.

He who wishes to study kendo, must first study his mind.







http://kenshi247.net/blog/2014/08/21/sword-of-the-virtuous-sword-of-the-inferior/

Vizsgaterv

Jodo 3 dan - 2014 szept
Kendo 2 dan - 2014 dec
Iaido 2 dan - 2015
Kyudo 1 dan - 2015/16

A változás jogát fenttartom :P

Elmaradások

Azt hiszem pár bejegyzéssel lógunk :)

Én két nap múlva repülök Bariba jodo táborba Vitalis sensei-el. Így sandan előtt próbálok sűrűbb jodos évet csinálni. Főleg így rendszeres dojoban edzés nélkül. Bari, tábor Renè senseiel, Villingen, EB az esélyesek, esetleg BKA nyári még részben befigyelhet. Ha addig jó sokat dolgozom :)
Kell még bőven hová fejlődni... úgyhogy nagyon is rámférne...
Szóval Bariról biztosan fogok még írni nemsokára.

Mi volt eddig ami kimaradt tőlem...
Voltam végre Brüsszelben Albert sensei dojojában. Amit igazából az itteni jodo (és iaido) dojomnak érzek, mivel Albert sensei lényegében az itteni tanárom. Sikerült hó első hétvégéjére beesnem, ami koryu napot jelent. Úgyhogy koryuztunk is :) Azt hiszem Albert sensei sem adta még fel hogy én iaidozom is, úgyhogy tanultam iai koryu katát (álló verzióban) és jo koryu katákat :)
Remélem innentől többet fogok tudni menni, nagyon élveztem. Kis csapat, voltunk olyan 5-6-an. Lelkesek, kedvesek, könnyed hangulat. Mint a kendo dojom itt :) Semmi sincs túlkomolyítva, minden a kellő mértékben szigorú és a kellő mértékben szabad.
Ilyenkor mindig eszembejut Matsuo sensei aki szeret Budapestre jönni, mert ott a kyudo edzésen jó hangulat van, nem halott komolyság mint nálluk kint sokszor. :)

Szóval az edzéses tervek a közeljövőre: táborok betervezése, a kyudo cuccom kihozása valahogy, sok sok gyakrolás, az itteni dolgok felélesztése, esetleg az angol verzióé is, Ákosnak fordítás.
Idén meg kell csináljak egy nidan kendot és egy sandan jodot. Meg a nidan iaido is mindig ott van a sarkamban... :P A shodan kyudo-ról már nem is beszélve. De az biztos nem idei projekt.

獅子の気合

獅子の気合 (shishi no kiai). In kendo-friendly English it becomes “The Lion’s kiai”

http://kenshi247.net/blog/2014/02/12/crouching-lion-and-the-roar-of-sonkyo/ 

Téli szeminárium - vizsgák

A tavalyi káosz után (egyszerre voltak az iaido és a jodo vizsgák), most másfél óra különbséggel hirdették meg őket. Először voltak az iaido vizsgák két bizottsággal (1-3 dan, 4-5 dan).
A három japán senseiből kettő (Kobayashi sensei és Uehara sensei került a nagyokhoz, míg Shoji sensei hozzánk). 1, 3, 4 és 5 danra sok vizsgázó volt (általában 3 négy fős csoport) és amennyire meg tudtam ítélni az általános szinvonal nem volt túlságosan magas (tisztelet a kivételnek). A ShinBuKant hárman képviseltük, a cseh Tomas is vizsgázott godan fokozatra. Shodanon 90% felett, Sandanon 80% felett volt az átmenők aránya. Sokan kaptak yondan fokozatot is, míg csupán 3 új godan 'született', természetesen Tomas az egyik. Gergőnek extra megoldandó feladatként azonnal leesett a száma, amint megkapta, végül a szervezőktől kapott egy fehér szigetelőszalagra hajazó ragacsot a tetejére és később Patrik senseitől az aljára. Persze, így is leesett a nyitó reiho közben. Szokás szerint fokozatonként majdnem azonnal jöttek ki a vizsgaeredmények, nem kellett sokáig izgulni. Az általános hangulat is nagyon pozitív volt, a szervezők kifejezetten kedvesek voltak, igyekeztek nyugodt hangulatot biztositani. Ráadsul rengetegen maradtak megnézni a vizsgákat, vizsgák után mindenki mindenkinek gratulált, az ABKF titkára elkezdte szétosztani a menjokat, mindeközben a szegény jodo vizsgázók próbáltak helyet találni maguknak és koncentrálni a saját vizsgájukra.
A jodo vizsga hangulata meglehetősen más volt. 6 shodan, 3 nidan, 2 sandan és 2 yondan jelölt volt, azaz 4 körben lement az egész. Nishiumi sensei volt az elnök, mellette Reniez sensei és Shoji sensei, valamint René sensei és Albert sensei voltak a bizottságban, illetve a yondan vizsgán még Patrik sensei is. A színvonal - szerintem á átlagos volt, de több volt a bukás mint tavaly és a hangulat is fagyott volt. Sandanon se Johan, se Gergő nem mentek át (amin többen meglepődtünk, Patrik sensei még újra is számoltatta az eredményt). Yondanra Marleen és Niko vizsgáztak, a genti dojoból és Niko át ment, aminek nagyon örült mindenki.


~~
Saját vizsga, ami azt illeti, elég fura élmény volt. Először is, elfelejtettem vizsgaengedélyt kérni, Sensei az utolsó pillanatban intézte el, szégyelltem is magam miatta rendesen. Másrészt, egy héttem a vizsga előtt utáltam az egészet és olyan hisztis voltam, mint még soha (nem az izgulástól). Szóval, egy hét nyávogás után, hogy 'nem megy, jozni akarok, ...' vasárnap reggelre be kellett látnom, hogy itt mégiscsak vizsgázni kell és lehetőleg jól. Mivel Uehara sensei ingázni kényszerült a kendoverseny és az iaido szeminárium között, így René sensei átvette a vizsgára készülő csoport irányítását Shoji senseijel és a tőle megszokott módon olyan feladatokat adott, amivel lekötötte a társaság minden figyelmét. Végül embura került sor, fokozat szerint. Katák: 1-5 (én biztosra vettem, hogy ez NEM lehet a vizsgán és pusztán gyakorolni kapjuk őket). Na, itt jött az első érdekesség: a közel harminc fős shodan-sandan-jelölt csoport kettévált és ott maradtam középen mint nidan vizsgázó. Az embu tűrhetően ment, úgyhogy egész jükedvúen vártam a vizsgát.
A szeminárium után belefutottam Freddy senseibe és Luc senseibe, akik tavaly is a bizottságban ültek és vigyorogva konstatálták, hogy hehe, megint találkozunk és sok szerencsét kivántak. Igy másfél év belgiumi tartózkodás után, már szinte mindenki ismer, így rengetegen jöttek oda biztatni. A Seishinkanból csak Koen sensei volt ott
A vizsgán kiderült, hogy nem René sensei lesz a vizsgaelnök, hanem Shoji sensei, akitől korábban elköszöntem, mert az hittem, hogy ha vizsgáztat, akkor biztos a másik bizottságban lesz. Végül elkezdődött a vizsga, Gergő produkált egy fergeteges bemutatót, majd amikor az utolsó shodan csoport is lejött, mehettem én egyedül. Szerintem elég pocsék vizsga volt, bár Gergő azt mondta, hogy végig érdelődve nézték és mire kimentem ott volt az eredmény, hogy a vizsga sikeres. Albert sensei odajött, hogy egész jó volt, kivéve a tsuka atét, amit majd rendbe kell tenni. Szóval nem voltam túl lelkes, belülről nem tetszett, amíg a bizottságból odajött Freddy sensei gratulálni, Luc sensei megköszönni a 'szinvonal emelését a korábbi kategóriához képest' (én csak néztem bambán, hogy mi újság) és még később Simonini sensei is gratulált. A vicces az volt, hogy szinte az összes vizsgázó sandanig valami szuperhősnek nézett, hogy egyedül vizsgáztam holott szerintem az ember valójában akkor is egyedül vizsgázik, ha vannak mellette (kivétel, ha klubtárs az illető, az sokat segít). A vizsga furcsaságát megkoronázandó, elfelejtették a menjomat. Majd Koen senseitől megkapom :) Egyszer...

ABKF Téli szeminárium

És már csak egyet kell aludni és kezdődik...
Ma pedig előedzést tartunk :)

Kendo problémák

Csuklóból vágni
Vágás után nem fel, hanem előre, mintha bal kéz húzna
Taiatarira csak utolsó pillanatban jön le a kéz
Gyorsabb láb


Na meg kéne futni és lépcsőzni. Van itt valahol hosszú lépcső Leuvenben?

Közeleg a kendo vizsga

A pénteki edzés jó gyakorlás volt. Sok jigeiko magas danosokkal.
Az edzés utáni sörözésen le lettem szúrva hogy nincs zekkenem, kaptam javaslatot hogy szerezzek kendos sarokvédőt, a vastag verziót, hátha jót tesz a térdemnek, és meg lettem erősítve benne hogy igenis menjek vizsgázni.

Szóval a kamaet kicsit még stabilabbá és erősebbé kéne tenni, a kondit jobban felhozni, a vágást jobban balkezesíteni, de alakul :)

Kendo vizsga

Jelentem, megszereztem az első kendo fokozatomat (6. kyu). Tegnap kihon edzés után hirtelen-váratlanul kyu vizsgákkal folytatódott a pénteki edzés.

Ahogyan az egyik ternati tábor leírásában olvashattátok, Belgiumban kicsit más a rendszer, mint amit Magyarországon megszokhattunk: a fokozatok nagyon sok kyutól indulnak (ez a kezdő ügyességétől, na jó, ügyetlenségétől, függ - általában 6. kyu-nál szoktak kezdeni, de egy kisfiú tegnap 8. kyu-t kapott, de előfordulnak 5. kyu-s kezdők is), ellenben  2. kyu-ig bezárólag a klubok lerendezik belsőleg a vizsgákat, amelyeket akkor tartanak (bejelentés nélkül), amikor a klub vezetője úgy látja jónak (nálunk szerintem átlagosan két-három havonta vannak vizsgák).

Mivel a vizsga nem bejelentett, nem lehet rá külön készülni sem és az ad hoc jellege miatt talán személyre szabottabb is. Ugyanakkor, hiányzik belőle az, ami az otthoni vizsgáknál megvan: a ceremónia, a vizsgadrukk és a készülés. Ez előny és hátrány is egyben, mert egyfelől ikkyu vizsgán szembesülnek vele a jelöltek először, hogy milyen egy vizsga (ami nem biztos, hogy mindenkinek elég ahhoz, hogy a shodan vizsgán megfelelően tudjon viselkedni), másfelől nem rak akkora stresszt a tanulókra.

Nektek, Kedves Olvasóknak, mi a véleményetek? Melyik fajta vizsgarendszert választanátok magatoknak vagy (későbbi) tanítványaitoknak?

Jodan tanács

Találtam egy jó kis jodan válogatást (http://www.kinsho.hu/p/jodan.html) és az alábbiakat a végén:

"Advice from a japanese 5.dan jodan sensei

"Yes, there are different types of one-hand men. As far as I know, more than 5. On training of men, we have to pay much attention to movements of left hand. If your left hand goes just forward, so your men is big men, on the contrary, if your hand goes down and up, your men is small men. If your hand goes like punch of boxing, it's a professional men.
Sure, there is one-hand kote men, and it must be a good exercise for your tenouchi. But actually it is not available in tournaments.
Concerning to one-hand kote, also there are many many types in modern kendo. First of all, straight kote, secondly "S" kote, thirdly "C" kote, fourthly "90 degree" kote. They are just typical ones. In any case when you practice one-hand kote, don't go left, just go straight. If you go left, you can see your partner's kote very easily. However I believe, that your purpose in Kendo is not victory, but self development. For that purpose, strong spirit "ki" or "kiai" are necessary. If you go foward with strong spirit, automatically your partner's kote will be opened, and you can strike. I want to say again, that ourr purpose is not getting effective ippon, but getting stronger and quiet spirit and mind in order to be better man. Just go straight." S. T-K."

Azt hiszem, hogy ez chudanra is uganúgy vonatkozik. Hajlok rá hogy próbáljam kimozogni az ellenfelet jigeikoban pedig csak át kéne gázolni rajta, vágás után csak átmenni rajt. Csak egyenesen tovább.

Kondi - társaság - kendo

Lendületes pénteki kendo edzésünk volt.
Antoniust is sikerült lecsábítani, talán meg is ragad.
Ha Amy-n múlik, akkor biztos :P

Megtudtuk, hogy a hiányolt közös sörözés edzés után létezik pénteken, csak mi nem tudtunk róla. Valahogy kimaradtunk az információ áramlásból...

Hiányzik a kondi, a menem mindig kiold, a kote kicsit nagy, a kezem gyenge... de egész alakul :)

Tervek 2013-ra

Jodo:
Megtanulni végre rendesen a Ranait!
Megtanulni az Omotet és a tanjot hogy a legközelebbi táborban bele lehessen érdemben vágni a chudan katákba.
Persze a zenkenben is bőven van mit tanulni, de szeretném mellette a koryut is fejleszteni.

Beszerezni pár érdekes olvasmányt:
Jodo (Kyoten)
https://www.budogu.com/products.cfm?id=1130&categoryId=131
Jodo Kyohan
https://www.budogu.com/products.cfm?id=1128&categoryId=131


Kendo:
1 dan vizsga nyáron
Magamban készülni egy messzi távolban esetleges jodan kamae váltáshoz. Erősíteni a fordított kamaet.
Remélem hogy ez a másik kamae jó lehet a sérülésemnek és a féloldalasságomnak.
Próbálni nem túlkomplikálni a gyakorlást
Fordítani a kinsho.hu-ra

Nihongo:
Újra nekivágni a japántanulásnak.

Falmászás:
Újra visszamászni és sok időt tölteni a falon. Jól jönne a gyógytornámhoz is.

Előre

ne húzd vissza a kezed támadás után,
lépj bele tai atariba
shinai-t ne vidd le semenél
semeből egyből vágni
ha van rés azonnal vágni
ha átkerültél a másik oldalára a shinaiának azonnal vágni
ment vállig vágva gyakorolni
rendesen vágni nem bólintva
funikumi

és a szokásos problémám, előre, előre, előre

lehet kéne futni, az segítene benne talán

A meztelen csiga házat kap. Félig.

Életem nyolcadik kendó edzése a dó vágásokról szólt. Talán ezért, talán nem, Koen sensei hozott nekem kölcsönbe csigaházat (men nélkül). Mókás volt, mert nem tudtam előre és főleg, nagyon nem számítottam rá. Alapjában véve tetszik, hogy a shinai nem csúszik ki a kezemből, bár kicsit hirdetőoszlop érzésem volt a dóban.

Edzés után pedig fogadtam a gratulációkat, hogy milyen ügyes vagyok (ezzel csak azért dicsekszem, mert ugyan tudom, hogy igyekszem és sok mindent meg tudok valósítani abból, amit mondanak nekem, nagyon frusztrál, hogy az iaidóban és jodóban évek alatt tanult dolgok annyira beépültek, hogy nem tudok tudatosan sem nagyon mást csinálni. Márpedig a rugalmatlanság nagy ellenség).

Nem baj, a héten lesz három magán edzésünk próbálgatni a különbségeket :)

Jigeiko

A mai tanulság az örök tanulság. Jigeikonál támani kell. Helyet csinálni és támadni, támadni, támadni.

2013 első kendo edzése

Nehezen indult.

Újra itthon, újra a Seishinkanban.
A mai volt az első kendo edzés idén. Ideje új lendületet venni mindenben.
Valahol ritmust vétettem, ez talán egy jó korrekció.

Újra boguban, újra szembe kell állni másokkal.
Próbálom összekötni a jodom és a kendom. Áthozni az ott épp tanulás alatt levő lazaságot és "erőtlenséget". Fura hogy az erőtlenséghez néha még az erő hiányzik.

Jók a keddi edzések, rengeteg alapozás szokott lenni ilyenkor. Nyúlik az okuriashim és könnyebben alakul majd fumikumivá. Itt is az a lényeg mint joban ahogy Aad sensei mondta, olyan mint a zene.  Van saját ritmusa, dallama, és a több technikás sorozatok erősödnek és egy folyamban vannak.

Talán még nem lenne dolgom, de próbálok az időzítéssel játszani jigeikoban. Tudom, hogy hasznos tanulási rész a rohanvágrohanvágrohanvág a kezdő páncélosnál, de sosem éreztem magam otthon benne.

Újra kitinben :)

Új bútordarabom van :)


Koen sensei azzal kezdte az edzést hogy rámpróbált pár do-t, tare-t és men-t. Még szerintem ezen igazítunk a következő edzésen, de egy első összeállítással már be is lettem vetve.

Az érzés a régi, mint a kocsis lova. Csak előre lát az ember és erősen csökken a hallás általi információ befogadás is. :)
Kote-ban nem lehet shinait fogni, a men szorít, a tare fura, és különben is ki találta ki ezt az egészet...
Egy szó mint száz, tegnap újra kendoztam :)

A régi reflexek megvannak. Benne van a kezemben hogy hogyan kell bogut felvenni. Gond nélkül megkötöttem és a helyére raktam mindent.
A technika része az már más kérdés, de a jigeiko alatt is jól éreztem magam. A sok éves jodo-m egész jól tartja a középvonalat.
Egészen fura élmény belülről látni a többieket. Itt lehet érezni igazán ki hol tart, milyen. A klubb Rókája kifejezetten meglepett. Erős és határozott. Bár 3 dannál azért már elvár valami ilyesmit az ember, de kívülről nem éreztem ezt ennyire.

Kendo - dec 4

A keddi edzések kisebb létszámban és az alapmozgásról szólnak.

Egy kis alap lábmunkával kezdtünk, az sosem árt.
Okuriashi, ayumiashi, fumikumi és ezek variálva.
Eszembejutottak a régi MJKK-s lábmunka edzése a végtelen tornateremben :)

Majd szimpla menetelős okuriashis vágás gyakorlás.
Majd dupla vágás gyakorlások okuriashival:
men, men
men, do - a men csak arra van hogy teret nyisson a do-nak.

Mindez megfűszerezve egy kis men kirikaishival, majd a kitinesekkel uchikomigeiko.
Ennek a részei a következőek
men
kote
do
kote, men
kote, do
kote, men, do
men

Ez fura, mert nekem az rémlik, hogy otthon csak azt jelentette hogy a motodachi mutatja hogy mit kell vágni, de nem rémlik hogy megadott szett lett volna.

Hogy teljes legyen az öröm itt ott volt egy kis haya suburi is :)

Újra Kendo - 剣道

Azt hiszem erre mondják azt hogy benne van a bugi a lábában :)

Mivel nincs se jo, se iai klub Leuvenben, és erős mozgás és kendo hiányom van pár éve (nagyjából mióta abbahagytam) úgy döntöttem, hogy lenézek a kendo edzésre a helyi dojoba, hátha bírja a térdem.Meg jót tesz a dojo környezet is. Ebben azért még volt szerepe pár szintén térdhibás belgával akikkel az elmúlt időszakban találkoztam akik bizony ennek ellenére kendóznak. Ez is hozzájárult. Köztük van Koen sensei is, aki a mi dojonk tanára és szintén problémák vannak a térdével (a mi dojonk... de fura... Hány dojom van? A Shinbukan, az MJKK, a Bukyukai és most a Seishinkan. Azt hiszem egy dojoba bekerülni lehet, kikerülni ritkábban és nehezebben. A dojo nem csak gyakorlás de közösség is.)

A térdem eddig egész jól tűri a megpróbáltatást. :)

Szóval újra kendózom is a Seishinkan Leuveni dojo-jában. Koen François (5 dan kendo) senseinél. Meg kell hagyni jó érzés újra mozogni, újra leizzadni, elfáradni, kendozni.
(http://www.seishinkan.be/dojo%20Leuven.html)

Az Abe mesternél tanult alapok pedig még erősen megvannak. Bizonyítva hogy miilyen fontosak, és hogy az akkori edzések milyen jók voltak. Emlékszem hogy a hosszú tornateremben mennyit csináltuk az alapmozgást a páncélosokkal együtt. majd a kezdőkkel együtt. Megéri, nagyon is megéri.

Anikó is lejött belekóstolni a kendo világba.
Mondhatni levittük egymást az edzésre :)
Kíváncsi vagyok pár hónap múlva hogy tetszik majd neki.