Patrik sensei meghívott minket a flamand szövetség havonta-kéthavonta
megrendezésre kerülő közös edzéseire és ebben a hónapban végre el is
jutottunk oda. Rövid összefoglaló következik.
Mint köztudott az ABKF, az Egyesült Belga Kendo Szövetség, amelynek a
honlapja is angolul készült, nem létezik csak az EKF számára, a nyári
és s téli szeminárium, továbbá a nemzetközi versenyek idején. Ergo van
flamand szövetség és vallon szövetség. Mivel a tagok budot gyakorolnak,
udvarias csodálkozással szemlélik egymást, ha kedvük van, részt vesznek
egymás eseményein, ha nincs kedvük, akkor pedig nem.
Ebből következően mindkét szövetség havonta közös gyakorlást tart -
külön. A flamandok Ternatban szoktak ilyenkor összegyűlni, ahol Jean
Trembloy senseinek van dojója. Az edzés nyitott, bárkit szívesen látnak
fokozattól függetlenül. Általában másfél óra iaido és másfél óra jodo a
program, de ez alkalommal (és először) Patrik sensei 3 órás tanjo
szemináriumot is tartott délután.
Kapcsolódó érdekesség, hogy a gyakorlás háromnyelvű, mivel az, hogy
valaki a flamand szövetséghez tartozik, nem jelenti azt, hogy a flamand
az anyanyelve, pl. Albert Vandenbroek sensei francia és a külföldiek
kedvéért minden fontosabb dolog elhangzott angolul is.
Iaido: közös bemelegítés után irtózatos fejmosás következett. Az
egyébként mindig kedves Patrik sensei számon kérte a társaságon a
zekkeneket, olyan rendes belga stílusban. Ez annyit tesz, hogy anélkül,
hogy udvariatlan lett volna vagy felemelte volna a hangját kb.
megfagyasztotta a levegőt. Szerintem a jelenlevőknek mostantól a
tartalék ruháján is lesz névtábla. (Zárójel belga stílus: a
klarinéttanárunk ugyanígy csinálja és roppant hatékony. A kiskamasz
fiúcskát, akivel Jocónak van órája, egy hónap alatt megnevelte.) Ezután a
terem hőmérséklete visszaállt a normális hőmérsékletre (5 fokra, hiszen
a belgák nem fűtenek, merthogy minek azt) a kb. 30 fős társaság három
sorban kezdett gyakorolni, míg a magas danosok szekciója (többek közt
Jean Trembloy, Luc Defraye, Albert Heirman és Freddy Carlier senseiek)
Patrik sensei vezetésével az első sort javítgatta. Ezt úgy képzeljétek
el, hogy egy kata, magyarázat, újra kata, magyarázat, kb. 3-5
alkalommal, majd sorcsere. Akkor jött új kata, amikor minden sor sorra
került, vagyis egy-egy katát 10-15 alkalommal csináltunk meg. Nagyon
hasznos volt, hogy egy-egy senseinek csak egy-két gyakorlóra kellett
figyelnie, így rengeteg visszajelzést kaptunk. Összesen 4 katát vettünk át másfél óra alatt (mae,
ukenagashi, morote tsuki, ganmenate). (Jocó mindeközben lelkesen fagyoskodott egy széken a dojo szélén.)
A rövid öt perces szünet alatt 5 sensei minden fajta felesleges
körítés nélkül levizsgáztatott egy fiatalembert nikyu fokozatra. Nem
tudom, minden nikyu vizsga ilyen szintű-e, de igazából csak
illendőségből néztek össze, mielőtt visszahívták, hogy gratuláljanak a
sikeres vizsgához.
Jodot gyakorolni kb. 20-an maradtunk (mentek is, jöttek is), kihonok
után a kiscsoport midare domét, a többiek ranait tanultak. Nagyon
hasznos volt egy órát egy katával foglalkozni, kivesézni azt. Mivel a
partnerem most tanulta
meg a katát, vissza lehetett térni az alapokhoz és egy csomó alapvető
hibát felfedezni és javítgatni.
Ebédszünetben megkeresett minket Patrik sensei, hogy beszéltek
Albert sensei.jel arról, hogy nekünk milyen nehéz vonattal bejutni
Brüsszelbe, autóval viszont milyen egyszerű és Albert sensei kedden és
szerdán ráér...és ha találunk termet nagyon szívesen átjön néha tanítani
minket. Már Jef sensei ajánlatán is nagyon meghatódtunk, erre azonban
elsőre csak habogni tudtunk. Meg hebegni. Elvégre az egy dolog, hogy
befogad a dojójába minket gyakorolni (erről már korábban volt szó), de
azért az, hogy a szabadidjében még kósza jodósok miatt átautókázzon is
Leuvenbe, az egy másik. A mondandó végére már Albert sensei is odajött
és lelkesen bólogatott, hogy tényleg így van. (Albert sensei vallon és
csak kicsit beszél angolul és flamandul, valószínűleg ezért Patrik
sensei tolmácsolta az ajánlatot. Azóta egyébként már a terem is megvan,
csak foglalni kell.)
Ebéd után jött a tanjo szeminárium és szét lettünk választva: Jocó
alaposan leamortizálta szegény Steven Coolt (a srác totál hupikék volt
edzés végére, de valószínűleg gyárilag könnyen kékül) (nem is
amortizáltam le annyira. Viszont jó volt vele jozni. Lelkes és lehet
verni :) ), én pedig Karennel gyakoroltam. Alapjában véve a
szemináriumnak ez a része nagyon hasonlított a visegrádi tanjo
szemináriumhoz. Azzal a különbséggel, hogy Jean Trembloy sensei
felettébb élethűen adta elő, hogy mi is történik a tachival a tanulni
vágyó közönség derülésére. Szóval a bemutatók meglehetősen vidám
hangulatban teltek, de azért alaposan begyakoroltuk az egyes katák
mozdulatait. Mivel a többség most találkozott a tanjoval először, ennél
több nem is volt cél. Patrik sensei elárulta, hogy a közös gyakorlásnak
ez a része afféle érdekesség, desszert - minden alkalommal más lesz a
téma (én úg véltem hallani, hogy hamarosan la canne és kenjutsu
következik soron, de Jocó szerint az előbbit félrehallottam (Legalábbis
én nem hallottam, de tanjohoz érdekes kiegészítés lenne. Bár én inkább a
kenjutsunak örvendenék így iaido nélkül J.) ).
Edzés után megköszöntük, hogy részt vehettünk a szövetség közös
gyakorlásán - már alig várjuk a következőt (a téli szeminárium miatt
csak januárban lesz) - majd lelkesen hazavonatoztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése