Azt hiszem erre mondják azt hogy benne van a bugi a lábában :)
Mivel nincs se jo, se iai klub Leuvenben, és erős mozgás és kendo hiányom van pár éve (nagyjából mióta abbahagytam) úgy döntöttem, hogy lenézek a kendo edzésre a helyi dojoba, hátha bírja a térdem.Meg jót tesz a dojo környezet is. Ebben azért még volt szerepe pár szintén térdhibás belgával akikkel az elmúlt időszakban találkoztam akik bizony ennek ellenére kendóznak. Ez is hozzájárult. Köztük van Koen sensei is, aki a mi dojonk tanára és szintén problémák vannak a térdével (a mi dojonk... de fura... Hány dojom van? A Shinbukan, az MJKK, a Bukyukai és most a Seishinkan. Azt hiszem egy dojoba bekerülni lehet, kikerülni ritkábban és nehezebben. A dojo nem csak gyakorlás de közösség is.)
A térdem eddig egész jól tűri a megpróbáltatást. :)
Szóval újra kendózom is a Seishinkan Leuveni dojo-jában. Koen François (5 dan kendo) senseinél. Meg kell hagyni jó érzés újra mozogni, újra leizzadni, elfáradni, kendozni.
(http://www.seishinkan.be/dojo%20Leuven.html)
Az Abe mesternél tanult alapok pedig még erősen megvannak. Bizonyítva hogy miilyen fontosak, és hogy az akkori edzések milyen jók voltak. Emlékszem hogy a hosszú tornateremben mennyit csináltuk az alapmozgást a páncélosokkal együtt. majd a kezdőkkel együtt. Megéri, nagyon is megéri.
Anikó is lejött belekóstolni a kendo világba.
Mondhatni levittük egymást az edzésre :)
Kíváncsi vagyok pár hónap múlva hogy tetszik majd neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése