Zoom iaido?

Van egy zoom otthon gyakorlo csapat iaidoban ami a coviddal indult úgy másfél éve. 

De a kicsi lakás, alacsony belmagasság, bútorok miatt nem néztem be soha. 

Mindig érdekelt milyen egy ilyen Zoom edzés de mindig ki tudtam magam dumálni belőle. 

Majd jött egy lehetőség, a holland dojom amit IBU öregdiákok alapítottak és visznek ledumálta Kaneda sensei-el, hogy szuper lenne hétvégi edzéseket tartani. Mindenki zoomon, mindenki a saját problémamegoldásával. Mivel én is IBU-s vagyok és ott Kaneda senseiel tanultunk iaidot ráadásul még hivatalosan tartoztam is ehhez a dojohoz becsatlakozhatom az edzésekbe :)  

Ezt is egy darabig halogattam, viszont ha már költözöm és kicsit felszabadult a szoba (bár magasabb nem lett) végre beugrottam egy szombat reggel. 

Zoomon iaidozni jó. Igazából olyan mint egyedül iaidozni, de ott van a motiváció hogy mások is csinálják és a tanár figyel. Kicsit van egy video fitness érzése az első pár percben, de utána igazából teljesen elfelejthető. Ha lenne egy rendes nagyobb termem és nem érezném a hely problémát egy rendes, teljes edzés lenne. 

Á mesélte mindig, hogy nekik a japán sensei ipaddel résztvesz az órákon. Hirtelen a technológia segít. Hirtelen szorosabb lehet a kapcsolat tanár és tanítvány között. Még ha nem is ugyanaz mint személyesen, de lehet kérdezni és a tanár látja a hibákat monitoron is.

Így covid után én teljesen kidőltem utána. A lábizmok eltűntek, lesz mit visszaépíteni. De egy nagyon jó élmény és nagyon jól működik. 

Remélem minél több tanárnál lesz erre lehetőség. Egy kicsit megint lehet kisebb a világ, egy kicsit lehetünk jobban kapcsolatban. 

Én biztosan folytatom. Ez a kicsit nem is egyedül de nem is igazán másokkal köztes edzés nagyon jó kiegészítő. 

Lassan lassan jön az a 4dan vizsga :) 

Tsurukai tabor Rene sensei-el

A szokasos egynapos tabor uj felvonasa.

Volt ket kezdonk is ami jo urugy volt sok alap gyakorlatra, de kicsit melyebben belenezve. 

Jo - jo parban elutos lassu honte uchi gyakorlas a szogek, helyzetek gyakorlasara. Korrekt yayahamni, korrekt nyak magassag.

Mindket keznek at kell menni a kard masik oldalara, nem huzhatnak vissza, nem keresztezhetnek.
Ezt még mindig sokan sokszor elrontjuk.
Jó rávezető hikihez és gyakutéhoz.

Azt hiszem vagy 2-3 orat biztosan kihonoztunk es suburiztunk. 

Nagy mozgas, lazasag, nagy kimerültség :)

Tsukitsue

Sebsesseg, elesseg

Hikiotoshi falnal

Elso kez kb szem magassagig, hatso naaaaagy ozgassal jo felulrol. Mindket kez atmegy a tuloldalra a "vagasnal". Utkozben a kez valt kirite-re. Elso kezben a jo felfordul es kozben razarodik. Csipo csak a legutolso pillanatban fordul, de a csipo adja az erejet, lenyeget. Energiat beletenni es tenyleg elvinni a kardot. A csípőnek minél később kéne fordulnia hozzá...

Hat ezt van meg boven hova gyakorolni...

Volt még sok sok kata és sok sok pont. Ennyit sikerült leírni, a többi reméljük szép lassan beépül :)

Tábor Jef senseijel

A már rendszeresnek mondható jodo tábor Jef senseijel minding remek, ráadásul most zárt rendezvény volt, így csak magyar jodokák jöttek el. Bálint és Sensei sérültek voltak, a Shinbus mudanshák és shodanok nem voltak és Joci sem tudott hazarepülni, ennek ellenére egész sokan voltunk. És Hunor is eljött Sopronból, ami szuper jó volt. Az edzés fele kihon gyakorlásból állt, mint általában, és Réka-napom volt: a páros gyakorlatokhoz Sipos Rékát sikerült kifogni, vagyis Réka Kettőt, akivel a budapesti EB óta biztosan nem gyakoroltam, míg a délutáni kata gyakorlásnál a másik Rékával gyakoroltuk az első hat katát, ami nagyon klassz volt, mert a sandanra való készülés óta kicsit elhanyagoltam az alacsonyabb sorszámú formákat. Vasárnap megint sokat kihonoztunk és csak az utolsó háromnegyed órában katáztunk, ami friss yondanként röhejesen rosszul ment. Szerencsére Jef sensei azzal biztatott, hogy az első két éve arra szolgál, hogy megmutassam, hogy jó yondan vagyok (a második kettő pedig a godan fokozat eléréséről, de ezt ignorálom még egy kicsit). Ergo most, ahogyan a nidan és sandan fokozatoknál is, jöhet a felnövés a fokozathoz fázis.

Ishido kupa 2020

Uj ev, uj Ishido kupa

A mostani, 2020-asra lélekben még inkább rá kellett hangolódni.
Mindketten vártuk és készültünk rá ahogy tudtunk.

Én az iaiba való visszatérés egyik állomásának is szántam, amit még Kaneda sensei indított el az IBU-n.

Az Ishido kupa az a rendezvény ahová szeretek menni, de minden évben lendültet kell vegyek hozzá.
Mert igazából ez nem egy edzőtábor. Ez egy verseny. Én pedig nagyon, NAGYON nem vagyok kompetitív. Nekem ez a hétvége az ismerősökről szól, hogy végre tudok találkozni a máshol élő budokákkal, beszélgetni kicsit, együt nevetni, együtt izgulni. A közösség.

Ezen a jó élményen van egy extra stressz réteg, hogy itt bizony versenyezni kell.
Mindenkinek. Ez nem egy tanulós tábor, nem egy vizsgatábor, ez egy két napos verseny, extrákkal.

Idén is egyre feszültebb lettem ahogy közeledett a szombat. De valahogy most jobban el tudtam engedni mint máskor. Izgulni nem izgulok, mert nem számít az eredmény, de hatása még így is van rám, csak jóval később (vagy közelebb, nézőpont kérdése) jelentkezik. Amikor beállok a pályáho, hogy na most én jövök.

Szerencsére idén tudtunk közvetlen a tábor előtt kétszer is kettesben gyakorolni. Ez sokat segített felhozni dolgokat, javítani hibákat.

Szombat - Iaido

A szokásos felállás. Kilóméter hosszú sor, rengeteg ember. (Miért van ennyivel több iaidos mint jodos?) Fel lettünk osztva 6 csoportra és beindult a rotáció. A csoportok maradtak és a tanárok 15 percenként forogtak. Ez egy izgalmas és mókás szituáció. Egy nap alat megtapasztalható 6 iaido tanár különböző stílusa, fókusza, értelmezése, tanítási módszerei. Nem mellékesen végig vettük benne mind a 12 katát, részletekre is kitérve. Nagyon jó felkészülés volt a versenyre (amiben jó gyorsan kiestem), ami nagyon jó felkészülés volt a vizsgára. Ami sikeresen meglett! Jó nagy késéssel, de újra halad ez is. Kíváncsi leszek a videóra, megnézném kívülről. Belülről kicsit kapkodósabbnak érződött mint amilyennek akartam de úgy éreztem sok mindenre oda tudtam figyelni azokból amik ki lettek emelve.

Vasárnap - Jodo

A jodo nap valahogy nehezen indult. Nem volt meg a hangulat, pedig mindig jobb mint az iaido :) Itt nagy, közös gyakorlás van kata magyarázatokkal. Rene sensei idén Andre senseit szedte apró pici darabokra mindenki okulására. Majd minden kata magyarázat után gyakorolhattuk a hallottakat,látottakat az aktuális partnerrel. Én elég jól jártam, Melike mellett kötöttem ki bemelegítésnél és a kata gyakorlást is együtt folytattuk. Sok mindent észrevesz és fel tudja rá hívni a figyelmet. Így pedig sokkal könnyebb változni, tanulni, ha szólnak, hogy mi lehet talán rossz.

Gyakoroltunk Anikóval is egy keveset, mivel ő vizsgára készült és ekkor még nem volt biztos, hogy ki lesz vagy lehet a párja. Végül Karen kapta a megtisztelő feladatot és a vizsga is nagyon jól sikerült. Büszke vagyok Anikóra, szerintem nagyon jól hozta a pontos technikákat belső nagymacskával fűszerezve :)



Így végül a közös gyakorlással én jártam jól, mert ő volt a verseny párom. Egyre jobban jozunk együtt. Ami amúgy is egy nagy öröm nekem. Egyre inkább élnek a katák és egyre élesebbek. Mindig ki tudja hozni belőlem a legjobbat.
Kis kavarodás után átkerültem egy új poolba ahonnan másodikként kijutottam. Karen 3 zászlót hozott ellenem. Egyenes kiesésben pedig valahogy eljutottam a döntőig. Azt hiszem én lepődtem meg a legjobban. Újra Karen ellen, és most egy zászlót én is elhoztam :)
Végül így egy ezüsttel zártam a jodo versenyt. Ami ha jól emlékszem az első érmem jodoban. Általában mindig kiesem poolban vagy az első körben :)

Összesítéskén a következőkkel tértünk haza:

Aniko: 4 dan jodo

Én: 3 dan iaido, jodo ezüst yondan kategóriában

 

Nagy köszönet az összes tanárunknak és a sok barátnak akik segítenek és velünk vannak mindig, mintha itt lennének.

 

jodo koryu 2019

Újrakezdtük a kagét, méghozzá lassan, megfontolt tempóban. Minden formára jutott idő begyakorolni a lépéseket, a monomi kivételével ez sikerült is. Foglalkoztunk a kagéval is és említettem már, hogy volt kage?!

Sajnos, Alexei az utolsó pillanatban mégsem tudott eljönni, így izgalmas lesz a vizsga januárban...

Anikó

Jodo EB 2019

Szeptember 21-22-en volt a18-dik Jodo Európa-bajnokság Zawiercie-ben.

Tanarok:
Morimoto Kunifumi sensei (jōdō hanshi 8-dan)
Tsuriga Toshirō sensei (jōdō hanshi 8-dan)
Ōtake Toshiyuki sensei (jōdō kyōshi 8-dan)

Szombaton atvettuk a teljes tandoku dosa kihonokat a ZNKR kuldottseg magyarazataival. Mindharom sensei tagja a bizottsagnak akik meghatarozzak hogy merre megy a seitei jodo, igy elso kezbol hallottuk az altaluk kiemelt pontokat.

Ezutan atrohantunk a katak fobb pontjain es egy intenziv delutani gyakorlas kovetkezett szetbontva. Mi a 3 es 4 dan kozos csoportban voltunk. Itt nagyon jo volt, hogy forgatva voltunk folyamatosan. Mindig uj par, mindig uj katak. Jo lenne sok ilyen edzes, tabor ezzel a koncepcioval. Sokat lehet belole tanulni.

Vasarnap elkezdodott az eb.
Sajnos nem sikerult kijutni a poolbol. Nincs meg a rutin es ez versenyen kijon. Ami maskor megy lazan es alkalmazkodva az versenydrukkban elnyomodik meg. Van min dolgozni :)
A tachi resz meg jobban ment remelem :)

Jo volt talalkozni mindenkivel. Az eb egy nagy csaladi talalkozo is. Sok ismeros, kedves arc. Sok sok evnyi kapcsolatok, baratsagok, haversagok. Egy verseny ahol nem egymas ellen versenyzunk es minden menet utan nagy olelkezesek, pacsik es baratsagos mosolyok cserelnek gazdat. 

Nagy gratula az egesz csapatnak! Mindenki igyekezett a legtobbet beletenni. Lett egy 3. helyunk, egy fightung spirit es sikeres vizsgak.
Mindannyian tanultunk belole es mind nagyon elveztuk. Jovore ujra!

Majdnem dojo-érzet avagy edzés Efivel vagyishogy mégsem

Yuki sensei egyik régi-új tanitványa Leuvenben lakik, ezért felvetette, hogy edzhetnénk együtt. Mivel nincs szükségem akkora teremre tök egyedül, amelyben a teljes Shinbu elfér plusz teljesen más a légkör, ha gyakorol más is, nagyon megörültem. Efi nagyon kedves, kezdő (majd EB-n lehet találkoztok vele). Egyébként zongoratnárnő, ezért lehet vele extrém időpontokat megbeszélni, mint például ma reggel nyolc óra, mert délután/este dolgozik. Egyszer már gyakoroltunk együtt és klassz volt annak ellenére, hogy mindketten a saját dolgainkkal voltunk elfoglalva. De valahogy a közös torei mégis más. Sajnos most az utolsó pillantban közbejött valami és nem tudott eljönni, ezért lehetett próbálgatni a nyolc oldalnyi jegyzetet, amit összekörmöltem a hétvégén (lásd tábor Furuichi senseijel). A tavalyihoz hasonlóan egy csomó minden a helyére került, például a kilences katám egészen hihető lett (a nekem új trükk az időzités: a test hamarabb áll meg a kardnál, ettől lesz tsuki a tsuki. Triviális, de eddig mégsem fogtam fel). A végén még megszűnök balettpatkány lenni!