Titkos tábor René senseijel

Albert senseitől hallottuk, hogy jön René sensei Belgiumba május végén. Vártuk-vártuk, hogy egyszercsak megjelenjen a kiírás az ABKF honlapján, de semmi. Talán pont aznap, amikor Serge Hendrikx kifakadt a Facebookon, hogy milyen már, hogy elharapóztak a 'meghívásos', 'zártkörű' szemináriumok, kapunk egy emailt Albert senseitől a szemináriumról. Rögvest fel is vettük a kapcsolatot Luc senseijel, René sensei tanítványával, aki a szemináriumot szervezte és még aznap írt, hogy a rendezvény nyitott és szívesen látnak. Első nap seitei jodo, második nap Muso Shinden Ryu Iaido. Ez utóbbit, miután megkaptam mindkét oldalról a jóváhagyást, nagyon vártam: életem második (aprócska túlzással) iaido koryu tábora, jupijé (eddig senki nem említette a vöröslő, sebes térdeket...)

Ilyen alkalmakkor állandósulni látszó tettestársunk, Ivan társaságában kb. egy órával kezdés előtt sikerült megérkeznünk a dojohoz (nem vagyok irigykedő típus, de gyönyörű, hatalmas, fagerendás dojo, csudaszép öltözőkkel és kávézóval). Nem sokkal később elkezdtek szállingózni a többiek.

Az első szokatlan dolog a jos bemelegítés volt: pl. jora támaszkodva nyújtottunk (szerintem még sosem támaszkodtam a jora, főleg nem utasításra :) ), illetve volt egy szuper csuklót erősítő gyakorlat is: tsuki zue kiindulási helyzetéből a jobb kéz átfordul és lecsúszik a jo 1/6-ig, majd 45 fokos fordulással honte ni kamae felvétele (aztán vissza és ugyanez bal kézzel, másik oldalra lépve)... egyre tempósabban. A trükk a jo visszaengedésében van: szimplán el kell engedni a távolabbi kezet és akkor a jo visszaesik a megfelelő helyzetbe a gravitáció miatt.

A páros bemelegítéshez sikerült kifognom a teremben található legmagasabb személyt, aki mudan létére hihetetlenül gyorsan alkalmazkodott. Nem tudom, szokott-e velem egymagas emberekkel jozni, de imponáló volt, hogy szóvá sem tette a dolgot. Ezek a feladatok is elsősorban a lazításról szóltak (és hogy egy felpörgetett tempó mellett is maradjon pontos az ember).

A délelőtt további részében kihonokat gyakoroltunk párban, végül pedig felépítettük belőlük a katákat.



***

Másnap Ivan jóslatától eltérően, még kevesebben voltunk, mindösszesen tizennyolcan. Ebből persze alapos vesézés lett, majdnem az egész délelőtt elment alaptechnikákra. Rengeteg mókás és tanulságos feladat volt.

• Például: chudan no kamae: jobb kéz mozdulatlan, bal kézzel meg lehet játszani körzést, meg jobbra-balra ingást, stb.
• Vágásgyakorlás jodan no kamae-ból

 Miután átrágtuk magunkat a feladatokon egyénileg, René sensei összehívott minket és egy-egy embert kiemelve újra átvettük a feladatokat és egyfelől egyénileg is javított dolgokat, másfelől bemutatta rajtunk a feladatok célját és a tipikus hibákat. Én a nukitsukéhoz kaptam útmutatást: a) a test ne emelkedjen fel, b) ne vigyem hátra a kardot teljesen, c) ne a levegőt hasítsam ketté oldalt, hanem az előttem lévő személyt - ez utóbbit a vágás hangja alapján mondta René sensei és így, hogy szóvá tette, tényleg hallottam is, hogy máskor és máshogy szól a kard, ha a vágás oldalt van. Hasznos gyakorlat volt.
További részletek még következnek...